Gyászos dal

Gyászos ez a dal, éppen engem hív
Minden múlt idő, már nem tudom, mit súg a szél
Érzem, itt a vég, nem is kezdeném
Jön a sötétség, rám hull, érzem én
Sérült harcos, háború volt, gyorsan véget ért
Már nem lesz több remény, maradok én
Hisz nincsen sok esély.

Gyászos ez a dal, minden mindegy már
Ha volna még kiút, az nem visz sehová
Sehol egy fénypont, félni kell, hogy elnyel majd az éj
Feladnám, elég, mi jöhet még?

De jelet küld, reményt nyújt az égbolt
És a hang így szólt: csak tudd, hogy vár hazád
Ha ma hátra lépsz, az egész múltad elvész
Fel ne add tehát, és tudd, hogy vár hazád!

Hiszen harcra hív, feléd száll a jelzés
Szabad légy és szép
Mert ez sokat ér!

Vártak rám

Vártak rám,jöttem én,
a vad hegyen is túl,a rét ölén
kicsi lény,de jó erős
a szél járta prérinél erős

Ez egy új szív,ez egy új hang
ahogy él minden dobbanása
új kaland

Minden új nap,
nekem új fény,
szabad szívvel jöttem én
vidáman

Ez egy új szív,ez egy új hang
ahogy él minden dobbanása
új kaland

Ó minden új nap,
nekem új fény,
szabad szívvel jöttem én vidáman

Hazavár e táj

Mesél a szél, játszva száll
az én hazám az ősi táj
az alkony, ha csókol
és fényárként ég
hol vársz, olyan távol van még

A hazaút hosszú
sok akdály vár rám
a távolság hív
hiányod fáj

Mint árnyék követném
a lépted nyomát
ha hozzád elérnék
nem szállnék tovább

Száguld a musztáng
az álmunk után
és nincs már mi feltart
hisz az út végén vársz

Hisz tudom jól, hogy vársz
a szívem hozzád talál
ha leszáll majd az alkony
a fény ránk talál

Mint árnyék követnéd
a léptem nyomát
ha hozzám elérnél
nem szállnál tovább
hisz vár rám az alkony
és egy pont biztos már
óóó hazavár
engem mindíg,
mindíg e táj.

Ha szól a szél

Ha szól, a szél
úgy zúg a táj.
A hang,egy név
elér hozzám.

A vad víz is száguld,
és fény járja át,
Ez a táj,
nekem tündérhazám.

Nyár éji ragyogás,
sok csillag szól rám.
Szépsége hazavár,
tenyerén hord a táj.

A holdfény úgy ring fennt,
ha susogják a fák,
mint hullám a vízen.
Csak legyen így békés világ.

Hisz ami szép az mind,
mint csak is éj,vár rám.
És hazahív e környék.
A távolság fáj.

Csoda ábránd,ha csábít,
egy pont biztos már,
ez hazavár,engem mindig,
mindig e táj!

 

Sose törik be a vad ló.

Ami fáj, az ugye fáj,
a kötelék az beleváj.
Hol az út, a kiút, és hova tűnt az a békés táj,
úgy futnék vissza már, hisz bennem él a tiszta vágy
az a jó és úgy való, ha idejében lép egy ló

Ref.:
Nem tudod mit teszel, amikor döntesz
csak várj még, hogy győzhess
sose törik be a...sose törik be a vad ló
aki tétova nem tud a bajok elől futni
te nem fogsz messze jutni
sose törik be a...sose törik be a vad ló
ki nem lesz hős, nem győz

Hogy fordul rosszra mind
mi baja mondd, mert vétke nincs
miért jött sorscsapás, hogy is lett e szép út más
hisz ami fáj, az ugye fáj
de az a bölcs, ki itt megáll, hisz van egy út, csak egy kiút
oda ne állj, csak gyorsan elhúzz
Óóóóó NYOMÁS

Refr.:
Nem tudod mit teszel, amikor döntesz
csak várj még, hogy győzhess
sose törik be a...sose törik be a vad ló
aki tétova nem tud a bajok elől futni
te nem fogsz messze jutni
sose törik be a...sose törik be a vad ló
ki mer, az hős, az győz

Az ám, az győz

Repülsz, ha rámülsz!

Aki azt hiszi, hogy betör majd,
Az talán őrült!
Ha bármit tesz is, ki rám hajt,
Az lovon rég ült!
És, ha nem használ az intő szó,
Kapaszkodj, mert nem ér jó!

Refr.:
Repülsz, ha rám ülsz!
Ez durva játék!
Hát jobb, ha megszünsz,
Nyerget úgy sem kapnék!
Hát jobb, ha eltűnsz,
Vagy rajt, vigyázz, kész, tűz!
De terjed ám a híred;
Szégyen űz!
Repülsz, ha rám ülsz!

Na gyere szép legénykém!
Mi lesz? Játsz még!
Ha magas lovon repülni vágysz,
Na gyerünk, szállj még!
Oda leszel magadtól!
Kapaszkodj, mert nem ér jó!

Refr.:
Repülsz, ha rám ülsz!
Ez durva játék!
Hát jobb, ha eltűnsz!
Nyerget úgy sem szoknék!
Hát jobb, ha megszűnsz,
Vagy rajt, vigyázz, kész, tűz!
Hisz' amúgy is van körülötted zűr!
Repülsz, ha rám ülsz!

Repülsz, ha rám ülsz!
Repülsz! Repülsz! Repülsz!
Repülsz! Repülsz! Repülsz! Repülsz! Replüsz! Repülsz! Repülsz!
Repülsz!
Repülsz, ha rám ülsz!

Lap tetejére